Az oldal használatával ön beleegyezik abba, hogy a weblapunk cookiekat tároljon az ön számítógépén.
x

A főorvos válaszol

Sok páciensemnek voltak, vannak kérdéseik, mielőtt belefognánk egy-egy vizsgálatba, vagy elvégeznénk egy-egy műtétet. Íme néhány a teljesség igénye nélkül, amelyeket a legtöbbször tesznek fel a betegeim...

 

Munka alkalmassági vizsgálat során 150/100-as vérnyomást mértek, amit a háziorvosnál is magasabb volt (153/96) gyógyszert javasoltak. Doktor úr szerint is el kell kezdeni gyógyszerelni magam ?

Az eseti vérnyomásemlekedés nem egyenlő a vérnyomás betegséggel. Nyílván akár panaszmentesen is lehet valakinek akár kezelést igénylő magasvérnyomása, de az egy-egy alkalommal mért emelkedett értékek nem feltétlenül indokolnak kezelést. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy már 130/80 Hgmm átlagos vérnyomás mellett is emlkedett szív érrendszeri kockázattal kell számolni és a rizikófaktorok figyelembe vételével akár kezelést is indítani. Ilyenkor egy vérnyomásmonitor felhelyezése egyértelműsíti a helyzetet, igazolhatja, vagy kizárhatja a kórállapot meglétét, a kezelés  vagy további vizsgálatokat szükségességét.

Gyorsabb szívverés miatt kerestem meg a háziorvosom, de nem látott eltérést. Nekem sajnos továbbra is megmaradtak a panaszaim,nem érzem jól magam. Érdemes lennel valamilyen gyógyszert elkezdeni ?

Addig semmiképpen, ameddig nem tudják mi a baj. A ritmuszavarok nagyon sokfélék lehetnek, eltérő kezelést igényelnek, ráadásul az alkalmazható gyógyszerek sem mellékhatás mentesek, orvosi felügyeletet, kontrollt igényelhetnek. Ilyenkor a kardiológiai vizsgálat mellett segíthet a panaszok ideje alatt egy EKG készítése, illetve egy EKG monitor felhelyezése, ritmuselemzés. Ezek ismeretében lehet szükség kezelés indítására.

A szívultrahang-vizsgálat ártalmas-e?

A szívultrahang-vizsgálat nem terheli a pácienst, korlátlanul ismételhető, veszélytelen, rutin kardiológiai vizsgálat. Mellkasi fájdalom, fulladás, magasvérnyomás, ritmuszavarok, billentyűbetegségek kivizsgálásának részét képezik. A szív vérrellátási zavarainak, lezajlott infarktus illetve koszorúér sztentelés, műtét utáni áthidalás, billentyűbetegségek követésében nélkülözhetetlen.

 

Félek a terheléses vizsgálattól, úgy érzem nem fogom bírni…Mivel nyugtatna meg?

A terheléses vizsgálaton egy kerékpárra kell ülni és tekerni megadott fordulatszámon, miközben az orvos figyeli az EKG-t, vérnyomást. Bár a terhelés fokozatosan nő, éppen azért van folyamatos orvosi jelenlét, hogy már a legapróbb probléma észlelésénél tudjunk reagálni a páciens testének jelzéseire. Az orvosnak is az az érdeke, hogy a páciens jól legyen, így a vizsgálatot csak a biztonságos határig folytatják, szóba sem kerülhet túlterhelés, vagy abból következő rosszullét. A vizsgálatot csak kardiológiai vizsgálat, szívultrahang után végezzük, ezzel is csökkentve az esetleges felmerülő rosszullét lehetőségét.

 

Szívkoszorúér-szűkületem van. A ballonos tágítást javasolták. Doktor Úr szerint is ezt érdemes választanom?

A szívkatéteres koszorúér tágítás egyre inkább közismertté válik, és valóban hatékony eljárás. Általában csukló, ritkábban a comb artérián hatolnak be, és vezetik el a katétert a szűkületig, ahol a beszűkült érbe fémhálót (sztentet) implantálunk. Ez egy igen hatékony, altatás nélkül elvégezhető műtéti eljárás, amivel jelentősen csökkenthető illetve megszüntethető a koszorúér szűkület okozta mellkasi fájdalom, megelőzhető és kezelhető a szívinfarktus, illetve a vérellátási zavar mellett jelentkező, hirtelen szívhalál kialakulásáért felelős ritmuszavar. Mivel a beavatkozás nem kockázatmentes, ezért részletes kardiológiai kivizsgálásnak kell megelőznie a katéterezést. Ennek alapján kell mérlegelni a szívkatéterezés szükségességét. Valószínűleg ezt önnek is részletes vizsgálatot követően, ezek ismeretében javasolhatták.

3 hete megfáztam, hurutos tüneteim voltak. Ezek a panaszaim már megszűntek, de azóta gyengébbnek érzem magam, fáradékonyabb vagyok. Azt hallottam, a náthás fertőzés rámehet a szívemre. Ez lehetséges ?

A felső léguti megbetegedésekhez társulhat szívizomgyulladás. Ilyenkor leggyakrabban a fertőzésért felelős vírus, vagy baktérium okozhat közvetlen, vagy keresztreakció révén a szívizomzatot akár maradandóan károsító gyulladást. Ebben az esetben nem csak a fertőzés, hanem a szív is speciális kezelést igényelhet. Amennyiben szívizomgyulladás jeleit észleljük, fontos, hogy időben kezdjük a kezelést , meggátolva a teljesítmény csökkenést okozó szívtágulat kialakulását. A panaszai alapján kardiológiai vizsgálatot javaslok. 

46 éves vagyok. Eddig nem volt betegségem, de egy hónapja a bal oldalamnál, talán szívemnél érzek időnként fájdalmat. Mi lehet ez ?

Az újkeletű, visszatérő mellkasi fájdalmat mindig komolyan kell venni, főként ha rizikófaktorok, a családban előforduló szívbetegségek ismertek. Ilyenkor a panaszok jellegének ismeretében nyugalmi EKG, szívultrahang és terheléses EKG vizsgálattal tisztázható a fájdalom oka, szívbetegség fennállása esetén időben elkezdhető annak további kezelése.

Sokszor hasogat a fejem, van fejfájásom. Úgy hallottam ez összefügg a magas várnyomással. Igaz ez?

Sajnos mind a magas, az alacsony illetve az ingadozó vérnyomás is okozhat fejfást. A magas vérnyomás sokszor első tünetként fejfájást és  esetleges alvászavart okozhat, ami felhívja a figyelmt a vérnyomásbetegség fennállására. Később amennyiben a vérnyomás nem kerül kezelésre, a szervezet megszokhatja ezt a kóros vérnyomást, akár panaszmentes is lehet a beteg. A kezeletlen vérnyomás amellett hogy krónikus érszövődményeket okoz, rárakódásos vérnyomás mellett agyvérzéssel is fenyegethet.

Három éve szívinfarktus miatt katétereztek, fémhálót ültettek be. Rendszeresen járok kontrollra, mindent rendben találnak, én is jól vagyok. Miért kell mégis gyógyszert szednem ?

A lezajlott szívnfarktus és bizonyos kórállapotok, pl. ilyen a cukorbetegség nagy kockázatot jelentenek az újabb infarktusra. Ilyenkor panaszmentes betegnél is szükséges bizonyos gyógyszerek szedése, csökkentve az újabb infarktus kockázatát. Ezek a gyógyszerek nem csak az alaphatáson keresztül, hanem egyéb járulékos, un. pleiotróp mechanizmusoskon keresztül is kedvező effektust fejtenek ki. Természetesen a gyógyszerelést az ismert, illetve a diagnosztizált rizikófaktorok tudatában kell választani, cserélni, illetve a szív állpotát renszeresen ellenőrizni.

Úgy tudom a magas vérnyomás az egyik rizikófaktor a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában. Meg lehet e állapítani külső jelek alapján, ha valakinek magas a vérnyomása, vagy mindenképpen szükséges azt rendszeresen mérni?

A magas vérnyomás külső jeleiként szokás emlegetni a vöröslő arcot, izzadást, fejfájást, fáradtságérzést,orrvérzést, alvászavart. Ezeknek a tüneteknek a többsége sokféle betegségre utalhat. Különböző statisztikák szerint nincs releváns összefüggés a fent felsorolt tünetek és a páciens vérnyomása között. Így biztosan állíthatjuk, hogy csak külső jelek alapján nem lehet megállapítani, hogy valakinek magas vérnyomása van e vagy sem. Amennyiben ezek a tünetek észlelhetőek, érdemes egy-egy vérnyomásmérést, illetve optimális esetben 24 órás vérnyomásmonitorozást elvégezni. 

Egy éve a szívem körül folyadékot láttak. Azóta 4 alkalommal vizsgáltak, de továbbra is látják. Nem értem, ez mikor múlik el ?

A szívburokfolyadék felhalmozódása számos okra vezethető vissza. Az akut időszakban a folyadék mennyisége szaporodhat, ami akár sürgős beavatkozást is indokolhat. A folyadék részben vagy teljesen felszívódhat. Bizonyos betegésgekben, pl. krónikus gyulladás, veselégtelenség stb. a folyadék tartósan is jelen lehet, de ilyenkor is fluktuálhat, változhat a menyisége. Alapvetően a kiváltó tényező kezelendő, de a szív időszakos, panasz esetén akár soron kívüli kontrolja is szükségessé vállhat. Kérdésére válaszolva az esetek egy részében nem tűnik el, ilyenkor a pericardialis folyadék követése javasolt, mint ahogyan ezt önnél is rendszeresen elvégzik.

Cukorbeteg vagyok, gyógyszert szedek. Azt hallottam, hogy a cukorgyógyszerek fokozzák a szívinfarktus kockázatát. Igaz ez ?

A cukorbetegség jelenléte sajnos magas szív érrendszeri kockázatot jelent, így a cukorbetegeket szívinfarktus vonatkozásában nagy rizikójú betegcsoportnak tekintjük. A cukorbetegség kezelésre alkalmazott készítmények természetesen nem jelentenek infarktuskockázatot, legyen ez akár tablettás, akár inzulinos kezelés. Az optimálisan beállított vércukor értékek, az egyensúlyi szénhidrát háztartás természetesen csökkenti többek között az érszövődmények jelentkezését. Ugyanakkor igaz, hogy bizonyos határokon túl ingadozó vércukor paraméterek, így pl. a kórosan alacsony vércukor is olyan folyamatokat indíthat el ami fokozhatja akár a ritmuszavarok illetve az infarktus kockázatát. Ez bizonyos antidiabetikumok esetében gyakrabban előfordulhat. Ezért fontos a cukordiétára vonatkozó megfelelő oktatás illetve a legoptimálisabb, adott betegre szabott cukorkezelés megválasztása.

Az utóbbi hetekben vettem észre, hogy dagadnak a lábaim, bevág a zoknim. Azt mondták ezt a szívbetegség is okozhatja. Így van ?

Igen, a lábdagadás, a boka, vagy a lábszároedema lehet a szívelégtelenség tünete. A szív kezdetben még képes kompnzálni, anélkül, hogy látható jelei lennének a szívelégtelenségnek, de az ember általában ilyenkor is megél bizonyos fokú teljesítmény csökkenést, fáradékonyságot. llyenkor szívultrahangon láthatóak azok a szervi eltérések, amelyek későbbi szívelégtelenséghez vezethetnek. A megfelelően megválasztott kezeléssel csökkenthetőek a panaszok illetve idejében megállítható a további állapotromlás.

Magas vérnyomásom van. Hasi műtétem lesz. Műtét előtt érdemes  kardiológiai vizagálatot elvégezni ?

Bizonyos műtétek előtt, meglévő betegség nélkül is protokoll szerinti karadiológiai vizsgálatot végzünk, míg más esetekben alapbeteség illetve az aktuális állapot, panaszok, altatóorvosi véleményezés alapján történik a szív specifikus vizsgálata. Ilyenkor állpotfelmérés illetve műtéti kockázat meghatározása történik, míg máskor a műtét halasztását indokló szívbetegség kerülhet felismerésre. Természetesen a nagyobb biztonság érdekében panaszmnetes betegnél sem árthat egy alapos kivizsgálás, mielőtt a beavatokzást- legyen az rutin műtét is- elvégeznék.

Agyi keringészavar, stroke gyanúval vizsgáltak, az orvosom szívviszgálatot is javasolt. Fontos ezt megcsinálni ?

Igen. Az agyi keringészavarok jelentős része szíveredetet mutat. Ilyenkor valamilyen vérrög okozhat az agyban áramlási zavart, aminek a szív lehet a kiinduló forrása. Ebben az esetben a szívultrahang  közvetenül is megmutahatja ennek a pontos helyét , de méginkább gyakori, hogy az embólia hátterében szívritmuszavar áll, ami EKG monitorozás alapján kiszűrhető, kezelhető. Így az agyi keringészavar esetén ha nem is sürgős, de trevezett szívizsgálat mindenképpen indokolt.

Mikor mondható normálisnak a vérnyomásom?

Optimálisnak tekintjük a 120/80 Hgmm alatti vérnyomást. Az ön által jelzett un. magas- normális vérnyomás 139/89 Hgmm alatti érték még nem feltétlenül igényel gyógyszees kezelést. Amennyiben átlagos szisztolés vérnyomása 140 Hgmm fölött van, az életmód változtatás mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Természetesen társbetegségek, egyéb tényezők jelenléte is befolyásolhatja a vérnyomáskezelés irányát, így a vérnyomásértékek ismeretében egyéni mérlegelés is szükséges.

Édesapám fiatalon kopott szívinfarktust, a családunkban sok szívbeteg volt. Én 39 éves vagyok, szerencsére nincs panaszom, érdemes elmennem ?

A szívbetegségek egy része genetikai öröklést mutat. Nyílván ez nem azt jelenti, högy önnek is feltétlen fiatalon alakul ki infarktusa, de a terhelt családi halmozódás önáló rizikófaktort jelent. Ebben az esetben 40 éves kor fölött én komplett szűrővizsgálatot javasolnék, aminek része a vércukor, vérzsír, magasvérnyomás és a szív vizsgálata is. A kissebb jelző tüneteket leszámítva sokszor az infarktus kapcsán jelentkezik az első markánsabb fájdalom, de ilyenkor már csak nagyobb kockázattal, illetve a szívizomvesztés biztos tudatában végezhető a kezelés. 

2 évvel ezelőtt szívbillentyű betegséget diagnosztizáltak, gyógyszert és szív-ultrahang  kontrollt javasoltak, de erre nem tudtam elmenni, változást nem érzek.... Kell ezzel foglakoznom ?

A szívbillntyűk feladata nem elhanyagolható a szív működésében. Mind a zárási, mind a nyitási rendellenességek a szív folyamatos terhelését okozhatják, folyamatos többlet munkát adva a szívnek. Ezek mellett egyéb szív ( pl.. szívbelhártya gyulladás) illetve decompenzált stádiumban egyéb belszervi megbetegedésre hajlamosíthatnak. Mindamellett nem mindegy melyik billentyűt, milyen fokban illetve formában érinti az eltérés. Az esetek java részében jó ideig megfelelő követés mellett gyógyszerrel kezelhető, tehermentesíthető a billentyűelégtelenség, más esetekben viszont billentyűcserét indokló szívműtét válhat szükségessé. Ennek az eldöntésében illetve a szívbillentyűk állapotának a követésében a szívultrahang nélkülözhetetlen......... Valószínüleg önnek is okkal javasolták a billentyű állapotának követését. 

33 éves vagyok, belgyógyászati vizsgálat során magas vérnyomást mértek, gyógyszert javasoltak. Ezt mindíg szednem kell ?

Az egy -egy alkalommal, ráadásul orvosi körülmények között mért emelkedett vérnyomás nem egyenlő a magas vérnyomás betegséggel. Ilyen esetben 24 órás vérnyomásmonitor javasolt, melynek érétkelése szakvizsgálat függvényében, az egyéb rizikófaktorok figyelembe vételével törtétnik. Ezek ismeretében lehet valóban magas vérnyomást igazolni, vagy kizárni, illetve a szükséges kezelést egyénre szabottan elkezdeni.

Kapcsolat

Kérjen előjegyzést

  • 4400, Nyíregyháza, Agyag u. 12.
  • 70/511-77-11 vagy 70/419-26-27
  • drbakksandor@gmail.com