Az oldal használatával ön beleegyezik abba, hogy a weblapunk cookiekat tároljon az ön számítógépén.
x

Beszélgetés a kardiológussal

Leszokás a cigiről: sokszor az infarktus jelenti a fordulópontot – beszélgetés a kardiológussal

Magyarországon még mindig szív-és érrendszeri betegségben halnak meg a legtöbben. De vajon nőknél is igaz ez? Ha a felmenőink között gyakori a szívbetegség, hány éves korban kell elmennünk az első szűrővizsgálatra? És vajon elvégzi a túlterhelt egészségügy?
 

Magyarországon még mindig a szív-és érrendszeri megbetegedések jelentik a vezető halálokot. Miért?

 

Dr. Bakk Sándor kardiológus, belgyógyász: A szív-és érrendszeri betegségek az egész világon a vezető halálokok közé tartoznak. Vannak tényezők, amik befolyásolhatók, és olyanok, amelyekkel szemben szinte tehetetlen az orvostudomány, amelyek genetikai öröklést, illetve családi halmozódást mutatnak. Bizonyos életmódbeli változtatásokkal ugyanakkor csökkenthető a stroke, az infarktus és az egyéb szív-és érrendszeri megbetegedések veszélye. Ezt bizonyítja, hogy azokban az országokban, ahol az egészségtudatos szemléletváltás hatékony egészségügyi ellátással párosult, jelentősen csökkent a szívinfarktusok száma. Az infarktusregiszter adatai alapján szerintem mi is jó úton járunk. 

 

Dr. Bakk Sándor

Kardiológus, belgyógyász, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Egyetemi Oktatókórház főorvosa, valamint a Dr. Bakk Kardiológia Magánorvosi Rendelő orvosa. Aktív részt vállal a kardiológiai betegek járó- és fekvőbeteg szakellátásában, részt vesz a szakorvosképzésben. 2006-óta rendszeresen végez szívkatéteres vizsgálatokat, és részt vesz az akut infarktusos betegek szívkatéteres ügyeleti ellátásában is. Nős, egy kisfiú és egy kislány édesapja.

 

Férfiak és nők ugyanolyan arányban örökölhetik a betegségeket, illetve az ezekre való hajlamot?

Igen, a különbség az, hogy ezek a betegségek, illetve elváltozások a férfiaknál korábban, a nőknél később jelentkezhetnek, aminek többek között a női nemi hormonok védőhatása az oka. Férfiaknál negyven fölött, főleg családi halmozódás esetén valós kockázatot jelent az érelmeszesedés. Nőknél a menopauzáig tartó viszonylagos védettség megszűnése után gyakoribb a szívinfarktus. Ezt követően ugyanolyan arányban fordul elő mindkét nem tagjai körében.

 

 

Itt is a rendszeres szűrés a kulcs?

Igen. A szűrővizsgálatok során sok olyan időben kezelhető eltérésre derülhet fény, amivel jelentősen csökkenthetjük a szívbetegségünk kialakulásának kockázatát. Jó példa erre a magas vérnyomás, aminek már csak azért is nagy a jelentősége, mert 20 százalékra becsülik itthon a nem ismert magas vérnyomású betegek arányát. Nagyon fontos tudni, hogy milyen betegségek voltak a családban. Ha ugyanis a felmenőink közül valaki már átesett egy korai infarktuson, esetleg előfordult egy korai szívhalál, ritmus- vagy billentyűzavar, akkor erre akár nálunk is számítani lehet. Ilyenkor 40 éves kor fölött érdemes elvégezni az első szűrővizsgálatokat.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

A direkt szívvizsgálat mellett fontos elvégezni a rizikófaktorokat szűrő vizsgálatokat is, ilyen például a vérnyomás, a vérzsír, a cukorbetegség ellenőrzése, szűrése. Ezt egészítheti ki a nyugalmi EKG és a szívultrahang is. Még pontosabb diagnózishoz vezet a terheléses EKG, a vérnyomás és a 24 órás EKG monitor elemzése.

Akkor is elvégzik ezeket a vizsgálatokat a köztudottan nagyon túlterhelt egészségügyben, ha nincs panaszom, mindössze a családi halmozódás miatt aggódom?

Az alapvizsgálatokat el tudjuk végezni, és csak akkor megyünk tovább, ha ezek eltérést mutatnak. De ezt mindig az adott szakemberre kell  bízni.

Állítólag mi magyarok nem vagyunk egészségtudatosak. Az ön praxisában mennyire jellemző, hogy valaki különösebb panasz nélkül kéri a szűrővizsgálatokat?

Én gyakran találkozom ilyen megkereséssel. „Túlterhelt életmódot folytatok, ötvenéves vagyok”, „életmódváltást tervezek, sportolni szeretnék”, mondják a páciensek, akik szeretnék tudni, hogy jó állapotban van-e a szívük. Az is előfordul, hogy valakinek fiatalkorban váratlanul meghal a vele egykorú unokatestvére, és tudni szeretné, nála minden rendben van-e.

Kulka János betegsége miatt újra a figyelem középpontjába került a stroke. Ezzel kapcsolatban sokszor lehet hallani, hogy rengeteget számít, felismeri-e valaki azonnal a tüneteket, és időben eljut-e orvoshoz.

A stroke szerintem folyamatosan a figyelem középpontjában van, nagyon sokat fejlődött az ellátása. Fontos tudni, hogy megelőzhető, amire azért is kell nagy hangsúlyt fektetni, mert nem minden esetben lehet teljesen felépülni belőle. Sok esetben kezeletlen vérnyomás, szívritmuszavar, illetve szíveredetű embólia áll a háttérben, melyeket mind ki lehet szűrni. Természetesen van olyan eset, amikor ezek a kockázatok nem állnak fenn, mégis bekövetkezik a megbetegedés. Ilyenkor nagyon fontos tényező az idő. Ha tehát valaki észreveszi, hogy megakad a beszéde, ha hirtelen ügyetlennek érzi a kezét, ha romlik a mimikája, zsibbad a szája, azonnal orvoshoz kell menni, vagy orvost kell hívni.

Bakk Sándor, Kardiológus, Nyíregyháza 2018.08.28

 
 
 

 

Említette, hogy a genetikai tényezőkkel szemben szinte tehetetlen az orvostudomány, ilyenkor a megelőzésen és a szűrésen van a hangsúly. A betegek másik csoportjánál, gondolom, az egészségtelen életmód miatt alakulhatnak ki szív- és érrendszeri megbetegedések.

 

A genetikát és az életmódot nem lehet szétválasztani, ettől függetlenül nagyon fontos, hogy milyen az életmódunk, mert ez az a faktor, amin mi magunk tudunk változtatni. Sokat segíthet a mediterrán jellegű diéta, a rendszeres közepes intenzitású testmozgás, illetve a kiegyensúlyozott életmód, amik mind csökkentik az érelmeszesedés kockázatát. Ami a hozzáállásunkat illeti, hajlamosak vagyunk arra, hogy mástól várjuk a segítséget, szeretjük a dolgok könnyebb végét megfogni. Amikor az életmódról beszélgetek a betegekkel, gyakran hivatkoznak olyan ismerőseikre, akik rendszeresen dohányoznak, túlsúlyosak, nem mozognak, még sincs semmi bajuk. Aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy ők más betegségekre való hajlamot örököltek. De ettől még az egészségmegőrző magatartás ugyanolyan fontos.

Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a stressz elkerülése egyformán fontosak?

Igen, de azért utóbbit kicsit kiemelném. A mai, rohanó világban sokan nem tudják elkerülni a negatív stresszt, különösen az aktív korosztályban. A szorongás, a túlhajtottság, a megfelelési kényszer negatív stresszként nemcsak tüneteket, hanem szív-és érrendszeri betegségeket is okozhatnak. 

Hajlamosak vagyunk bagatellizálni a kezdeti tüneteket?

Nem szeretnék általánosítani, de tény, hogy manapság nem az egészség az első. Ha elromlik a kocsink, vagy akár csak a kávéfőzőnk, azonnal elvisszük a szervizbe. Nem vesszük figyelembe, hogy a kávéfőzőt kicserélhetjük, de a szívünkkel más a helyzet. Sokan mondják az első komolyabb megbetegedés, infarktus után, hogy éreztem, hogy valami nem stimmel, szurkált a mellkasom, romlott a terhelhetőségem, vagy éppen szívdobogásérzésem volt, de úgy gondoltam, majd elmúlik, vagy csak a stressz miatt érzem ezeket. Lényeges, hogy a szívünk legyen legalább olyan fontos, mint a használati tárgyaink, ezért panasz estén mindenképpen megfelelő figyelmet kell rá fordítani.

Gondolom, sokan változtatnak ezen a hozzáálláson például egy infarktus után.

Ez majdnem mindig így van. Ilyenkor az emberek jellemzően elkezdenek odafigyelni magukra. Mivel főleg a férfiak hajlamosak bagatellizálni a panaszaikat, ők azok, akik a legtöbbet változnak. Ugyanakkor miután kiderül a betegség, vagy túl vannak egy infarktuson, gyakran kezdenek el szorongani. A családtagok visszajelzéseiből tudjuk, hogy lobbanékonyak, idegesek – mindez természetes reakció. Megfelelő segítséggel később elmúlik a szorongás, de időre van szükség, hiszen legtöbbször újra fel kell építeniük az életüket, elsősorban a munka és a magánélet arányát. Gyógyszereket kell szedniük és kontrollvizsgálatokra kell járniuk. Nem mindenkinek megy könnyen az átállás.

Tapasztalata szerint a legtöbben képesek arra, hogy tartósan változtassanak az életvitelükön?

 

Ha túl vannak a másfél-kétéves időszakon, és jól érzik magukat, sokan lemorzsolódnak a vizsgálatokról, főleg a férfiak. Ilyenkor nagyon nagy szerepük van a feleségeknek.

Magyarországon rengetegen dohányoznak. Mennyire nehéz lebeszélni az embereket erről a káros szenvedélyről?

Az a tapasztalatom, hogy az első nagyobb eseményig, betegségig nehéz. Sajnos általában a szívinfarktus jelent fordulópontot. Amikor leülök beszélni a betegekkel, sokan maguktól jelzik, hogy befejezték, mostantól nem dohányoznak. Ugyanakkor annak ellenére, hogy természetesen hangsúlyozom a leszokás fontosságát, az első időszakban nem mindig erőltetem. Ilyenkor elég megbirkózni a betegség feldolgozásával. Az a tapasztalatom, hogy ha időt hagyunk, akkor hatásosabb a „kampány”, ezért a betegeim társainak is mindig ezt javaslom. Az, aki infarktuson esik át, általában úgyis felméri ennek a súlyát.

Az internetnek köszönhetően ma sokkal jobban tájékozottak az emberek, beleértve az alternatív gyógyászat lehetőségeit. Önnek mi a hozzáállása ezekhez?

Sok beteg ódzkodik a gyógyszerektől, de van, amit csak gyógyszerekkel lehet kezelni, gyógyhatású készítményekkel nem, vagy nem megfelelően.

Bakk Sándor, Kardiológus, Nyíregyháza 2018.08.28

 
 
 

 

A gyógyszerekbe vetett bizalomnak nem tett jót a legutóbbi botrány, amelyben vissza kellett hívni egy vérnyomáscsökkentő gyógyszert, mivel kiderült, hogy súlyos egészségkárosító hatása van.

Egyetértek, és jó, hogy ez kiderült, de nem szabad általánosítani. A gyógyszereknek rengeteg, nagyon alapos szűrőn, és engedélyeztetési procedúrán kell átesniük, vagyis azok, amik már a piacon vannak, biztonságos készítmények.

A bizalomnál maradva… Bíznak a betegek az egészségügyben?

Bizalom nélkül a gyógyítás és a gyógyulás is nehéz. Azok, akiken sikerül segíteni, akik látják, hogy a műtőasztal mellett lévők ismeretlenül is értük küzdenek, erős bizalmat és kötődést éreznek. De előfordul, hogy a problémára nem érkezik azonnal megfelelőnek vélt válasz, vagy esetleg nem találjuk meg rögtön a közös hangot. Sokszor a beteg még nem látja az alagút végén a fényt, mikor az orvos már igen, ilyenkor bizalom nélkül nagyon nehéz a gyógyítás.

 

Rengeteg embert gyógyított meg eddigi praxisa során, ezek közül melyikük jut leggyakrabban az eszébe?

Nehéz lenne egyet kiemelni, mert nagyon sok olyan eset van, amikor egy-egy reménytelennek tűnő helyzetből látványos javulást tudunk elérni, például a katéteres beavatkozásokkal. Azok a történetek, melyeknél valaki átesett egy nagy infarktuson, és utána nem sokkal teljes életet tud élni, egytől egyig inspirálóak lehetnek mindannyiunknak.

 

Forrás:
https://www.nlcafe.hu/sziv-honapja/20180911/szivinfarktus-nok-kardiologus/

 

Kapcsolat

Kérjen előjegyzést

  • 4400, Nyíregyháza, Agyag u. 12.
  • 70/511-77-11 vagy 70/419-26-27
  • drbakksandor@gmail.com