Az eseti vérnyomásemlekedés nem egyenlő a vérnyomás betegséggel. Nyílván akár panaszmentesen is lehet valakinek akár kezelést igénylő magasvérnyomása, de az egy-egy alkalommal mért emelkedett értékek nem feltétlenül indokolnak kezelést. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy már 130/80 Hgmm átlagos vérnyomás mellett is emlkedett szív érrendszeri kockázattal kell számolni és a rizikófaktorok figyelembe vételével akár kezelést is indítani. Ilyenkor egy vérnyomásmonitor felhelyezése segít a vérnyomásbetegség kizárásában.
Addig semmiképpen, ameddig nem tudják mi a baj. A ritmuszavarok nagyon sokfélék lehetnek, eltérő kezelést igényelnek, ráadásul az alkalmazható gyógyszerek sem mellékhatás mentesek, orvosi felügyeletet, kontrollt igényelhetnek. Ilyenkor a kardiológiai vizsgálat mellett segíthet a panaszok ideje alatt egy EKG készítése, illetve egy EKG monitor felhelyezése, ritmuselemzés. Ezek ismeretében lehet szükség kezelés indítására.
A terheléses vizsgálaton egy kerékpárra kell ülni és tekerni megadott fordulatszámon, miközben az orvos figyeli az EKG-t, vérnyomást. Bár a terhelés fokozatosan nő, éppen azért van folyamatos orvosi jelenlét, hogy már a legapróbb probléma észlelésénél tudjunk reagálni a páciens testének jelzéseire. Az orvosnak is az az érdeke, hogy a páciens jól legyen, így a vizsgálatot csak a biztonságos határig folytatják, szóba sem kerülhet túlterhelés, vagy abból következő rosszullét. A vizsgálatot csak kardiológiai szakvizsgálat után végezzük.
Ha minden hibás működésű szervünket rögtön operálnák, nagy probléma lenne. Lássuk csak ! Alul vagy túlműködő ? Mit mutat az ultrahang ? Mekkora a göb, milyen a jellege ? Újkeletű, vagy ismert ? Növekszik, mérete ? Korábbi pajzsmirigybetegség, gyulladás, autoimmun betegség ? A göb aktív, vagy néma ? Cystozus, vagy parenchimás ? Jól meg kell gondolni és sok mindent mérlegelni kell. Persze ha muszály, akkor kell ! De amíg lehet meg kell óvnunk a szervezetünk karmesterét, mert sokkal jobb vele mint nélküle ( és a műtéti szövődményeket még nem is érintettük). Követni kell, bízzon a szakemberben !
A szívultrahang segítségével kockázatmentesen telkinthetünk be a szívünk működésébe. Ha panaszunk van, vagy egyszerűen csak tudni szeretnénk, hogy mi a helyzet a keringésünk motorjával ez a vizsgálat segít talán a legtöbbet. Nem terheli a pácienst, korlátlanul ismételhető, veszélytelen, rutin kardiológiai vizsgálat. Részben szervi eltérések, részben a szív- billentyűinek, izomzatának, a mellkasi erek vizsgálatára alkalmas. Mellkasi fájdalom, fulladás, magasvérnyomás, ritmuszavarok, billentyűbetegségek kivizsgálásának részét képezik. A szív vérrellátási zavarainak, lezajlott infarktus illetve koszorúér sztentelés, műtét utáni áthidalás, billentyűbetegségek követésében nélkülözhetetlen.
A hasi panaszok sokszor functionális eredetüek, máskor szervi eltérés is lehet a háttérben. Visszatérő panaszokat mindíg komolyan kell venni. A tünetek ismerete, egy laborvizsgálat, egy áttekintő hasi-, medence ultrahang az esetek jelentős részében segít a diagnózis felállításában. Számos esetben nem is gyomor, hanem egyéb belszervi probléma, vagy éppen érszűkület van a háttérben ami hasonló gyomorpanaszokat okozhat. Hasi panaszok esetén nem kell rögtön rutinszerű tükrözéses vizsgálatokat végezni, tekintettel, hogy functionális eredet esetén diétával, kezeléssel is rendezhető állapotról van szó. Viszont jelentős idokolatlan fogyás, véres, vagy fekete székürítés indokoltá teszi a tükrözést, akár kiegészítő CT, MR vizsgálatok elvégzését is.
A szívbillentyű betegségek ritkán okoznak közvetlen panaszt, gyakran szűrő vizsgálat kapcsán kerülnek észlelésre. Melyik billenyűt érinti ? Egy vagy több billentyű ? Súlyossága ? Szűkület vagy visszaeresztés ? Veleszületett, vagy szerzett ? Van ismert szívhiba, érszűkület ? Vérnyomás, cukor, koleszterin, egyéb rizikófaktorok ? Ezen kérdésekre adott válaszok ismeretében tudjuk a legoptimálisabb kezelési utat biztosítani. Sokszor életmódtanács, vagy gyógyszerek mellett akár évtizedekig sem súlyosbodik jelentősen, míg máskor súlyos szervi károsodás miatt szívműtétet kell javasolnunk. Sajnos a bilyentyűbetegség kijavulni nem fog, legfeljebb szinten tartható. Mivel szamos szövődményt, ritmuszavart, szívtágulatot, szívelégtelenséget okozhat, ezért a javaslatok szerinti rendszeres kardiológiai követésük szükséges.
A szívkatéteres koszorúér tágítás egyre inkább közismertté válik, és valóban hatékony, de nem kockázatmentes eljárás. Általában csukló, ritkábban a comb artérián hatolnak be, és vezetik el a katétert a szűkületig, ahol a beszűkült érbe fémhálót (sztentet) implantálunk. Ez egy igen hatékony, altatás nélkül elvégezhető műtéti eljárás, amivel jelentősen csökkenthető illetve megszüntethető a koszorúér szűkület, hirtelen elzáródás mellett mérésékelhető a szívizom elhalás, kezelhető a szívinfarktus, illetve a vérellátási zavar mellett jelentkező, hirtelen szívhalál. Amennyiben a megelőző kardiológiai vizsgálatok magas érkockázatot valószinüsítenek, úgy javasolt a katéterezés elvégzése.
A mellkasi fájdalom megléte nem egyenlő a katéterezés szükségességével, sőt sok eseteben nem is feltételnül szív eredetű a mellkasi panasz. A katéterezés nem kockázatmentes eljárás, akár egy teljesen egészséges szíven is jelentkezhet súlyos szövődmény, akár életveszélyes helyzet is kialakulhat. Az önt vizsgáló orvosnak tehát nem kis felelőssége van abban, hogy önnek a leghatékonyabb, ugyanakkor a legkevésbé veszélyes kezelést válassza. A stabil anginás panaszok, kisérbetegség és az érszűkület számos egyéb formájában a gyógyszeres kezelés hatékonysága jobb lehet, ilyenkor egy esetleges értágítással nem nyer a beteg. Szóval akkor járunk a legjobban, ha mindent kellő körültekintéssel, a megfelelő időben és módon látunk el.
Mennyivel magasabb az érték ? Milyen frakció emlkedett ? Konzekvens, vagy egyszeri labor érték ? Milyen az étkezésem ? Vannak e kísérő betegségeim ? Van e ismert érszűkületem ? Volt e korábbi infarktusom, strokom, értágításom ? Van e struktúrális szívhibám ? Ezen kérédések ismerete szükséges, hogy valóban választ adjunk a kérdésére. A tájékozódás fontos és én is tisztában vagyok vele, hogy nagyon sok negatív vélemény kering a világhálón a statinokkal kapcsolatban, de a félinformáció sokszor többet árt mint használ! Csak azt tudom hangsúlyozni, hogy az indokolt, célzott kezelés, követés kockázatmentesen biztosít előnyt a beteg számára, csökknetve az érszövődmények kialakulását.
A felső léguti megbetegedésekhez társulhat szívizomgyulladás. Ilyenkor leggyakrabban a fertőzésért felelős vírus, vagy baktérium okozhat közvetlen, vagy keresztreakció révén a szívizomzatot akár maradandóan károsító gyulladást. Ebben az esetben nem csak a fertőzés, hanem a szív is speciális kezelést igényelhet. Amennyiben szívizomgyulladás jeleit észleljük, fontos, hogy időben kezdjük a kezelést , meggátolva a teljesítmény csökkenést okozó szívtágulat kialakulását. A panaszai alapján kardiológiai vizsgálat szükséges.
Az újkeletű, visszatérő mellkasi fájdalmat mindig komolyan kell venni, főként ha rizikófaktorok, a családban előforduló szívbetegségek ismertek. Ilyenkor a panaszok jellegének ismeretében nyugalmi EKG, szívultrahang és terheléses EKG vizsgálattal tisztázható a fájdalom oka, szívbetegség fennállása esetén időben elkezdhető annak további kezelése.
Sajnos mind a magas, az alacsony illetve az ingadozó vérnyomás is okozhat fejfást. A magas vérnyomás sokszor első tünetként fejfájást és esetleges alvászavart okozhat, ami felhívja a figyelmt a vérnyomásbetegség fennállására. Később amennyiben a vérnyomás nem kerül kezelésre, a szervezet megszokhatja ezt a kóros vérnyomást, akár panaszmentes is lehet a beteg. A kezeletlen vérnyomás amellett hogy krónikus érszövődményeket okoz, rárakódásos vérnyomás mellett agyvérzéssel, szívinfarktussal is fenyegethet.
A lezajlott szívnfarktus és bizonyos kórállapotok, pl. ilyen a cukorbetegség nagy kockázatot jelentenek az újabb infarktusra. Ilyenkor panaszmentes betegnél is szükséges bizonyos gyógyszerek szedése, csökkentve az újabb infarktus kockázatát. Ezek a gyógyszerek nem csak az alaphatáson keresztül, hanem egyéb járulékos, un. pleiotróp mechanizmusoskon keresztül is kedvező effektust fejtenek ki. Természetesen a gyógyszerelést az ismert, illetve a diagnosztizált rizikófaktorok tudatában kell alaklamazni.
A magas vérnyomás külső jeleiként szokás emlegetni a vöröslő arcot, izzadást, fejfájást, fáradtságérzést,orrvérzést, alvászavart. Ezeknek a tüneteknek a többsége sokféle betegségre utalhat. Különböző statisztikák szerint nincs releváns összefüggés a fent felsorolt tünetek és a páciens vérnyomása között. Így biztosan állíthatjuk, hogy csak külső jelek alapján nem lehet megállapítani, hogy valakinek magas vérnyomása van e vagy sem. Amennyiben ezek a tünetek észlelhetőek, érdemes egy-egy vérnyomást mérni, kóros értékek esetén kivizsgálást végezni.
A szívburokfolyadék felhalmozódása számos okra vezethető vissza. Az akut időszakban a folyadék mennyisége szaporodhat, ami akár sürgős beavatkozást is indokolhat. A folyadék részben vagy teljesen felszívódhat. Bizonyos betegésgekben, pl. krónikus gyulladás, veselégtelenség stb. a folyadék tartósan is jelen lehet, de ilyenkor is fluktuálhat, változhat a menyisége. Alapvetően a kiváltó tényező kezelendő, de a szív időszakos, panasz esetén akár soron kívüli kontrolja is szükségessé vállhat. Kérdésére
A cukorbetegség jelenléte sajnos magas szív érrendszeri kockázatot jelent, így a cukorbetegeket szívinfarktus vonatkozásában nagy rizikójú betegcsoportnak tekintjük. A cukorbetegség kezelésre alkalmazott készítmények természetesen nem jelentenek infarktuskockázatot, legyen ez akár tablettás, akár inzulinos kezelés. Az optimálisan beállított vércukor értékek, az egyensúlyi szénhidrát háztartás természetesen csökkenti többek között az érszövődmények jelentkezését. Ugyanakkor igaz, hogya kóros vércukor ingadozás, esetenként a túlzottan alacsony vércukorérték is lehet veszélyes, ritmuszavarokat indikálhat.
Igen, a lábdagadás, a boka, vagy a lábszároedema lehet a szívelégtelenség tünete. A szív kezdetben még képes kompnzálni, anélkül, hogy látható jelei lennének a szívelégtelenségnek, de az ember általában ilyenkor is megél bizonyos fokú teljesítmény csökkenést, fáradékonyságot. llyenkor szívultrahangon láthatóak azok a szervi eltérések, amelyek későbbi szívelégtelenséghez vezethetnek. A megfelelően megválasztott kezeléssel csökkenthetőek a panaszok illetve idejében megállítható a további szívelégtelenséghez vezető kórállapot.
Bizonyos műtétek előtt, meglévő betegség nélkül is protokoll szerinti karadiológiai vizsgálatot végzünk, míg más esetekben alapbeteség illetve az aktuális állapot, panaszok, altatóorvosi véleményezés alapján történik a szív specifikus vizsgálata. Ilyenkor állpotfelmérés illetve műtéti kockázat meghatározása történik, míg máskor a műtét halasztását indokló szívbetegség kerülhet felismerésre. Természetesen a nagyobb biztonság érdekében panaszmentes betegnél sem árthat egy alapos kivizsgálás, mielőtt műtéti beavatkozás történik.
Igen. Az agyi keringészavarok jelentős része szíveredetet mutat. Ilyenkor valamilyen vérrög okozhat az agyban áramlási zavart, aminek a szív lehet a kiinduló forrása. Ebben az esetben a szívultrahang közvetenül is megmutahatja ennek a pontos helyét , de méginkább gyakori, hogy az embólia hátterében szívritmuszavar áll, ami EKG monitorozás alapján kiszűrhető, kezelhető. Így az agyi keringészavar esetén ha nem is sürgős, de trevezett szívizsgálat mindenképpen indokolt.
Optimálisnak tekintjük a 120/80 Hgmm alatti vérnyomást. Az ön által jelzett un. magas- normális vérnyomás 139/89 Hgmm alatti érték még nem feltétlenül igényel gyógyszeres kezelést. Amennyiben átlagos szisztolés vérnyomása 140 Hgmm fölött van, az életmód változtatás mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. Természetesen társbetegségek, egyéb tényezők jelenléte is befolyásolhatja a vérnyomáskezelés irányát, így a vérnyomásértékek ismeretében egyéni mérlegelés is szükséges.
A szívbetegségek egy része genetikai öröklést mutat. Nyílván ez nem azt jelenti, högy önnek is feltétlen fiatalon alakul ki infarktusa, de a terhelt családi halmozódás önáló rizikófaktort jelent. Ebben az esetben 40 éves kor fölött én komplett szűrővizsgálatot javasolnék, aminek része a vércukor, vérzsír, magasvérnyomás és a szív vizsgálata is. A kissebb jelző tüneteket leszámítva sokszor az infarktus kapcsán jelentkezik az első markánsabb fájdalom, de ilyenkor már csak nagyobb kockázattal, illetve szívizom vesztés mellett történhet a kezelés.
A szívbillntyűk feladata nem elhanyagolható a szív működésében. Mind a zárási, mind a nyitási rendellenességek a szív folyamatos terhelését okozhatják, folyamatos többlet munkát adva a szívnek. Ezek mellett egyéb szív ( pl.. szívbelhártya gyulladás) illetve decompenzált stádiumban egyéb belszervi megbetegedésre hajlamosíthatnak. Mindamellett nem mindegy melyik billentyűt, milyen fokban illetve formában érinti az eltérés. Az esetek java részében jó ideig megfelelő követés mellett gyógyszerrel egyensúlyban tarthatóak, de az esetleges billentyűcsere időzítése sem mellékes. Nem megfelelő követés esetén sokszor már késve, előrehaladott, szívelégtelenséggel szövődött állapotban jelentkeznek a betegek.
Az egy -egy alkalommal, ráadásul orvosi körülmények között mért emelkedett vérnyomás nem egyenlő a magas vérnyomás betegséggel. Ilyen esetben 24 órás vérnyomásmonitor javasolt, melynek érétkelése szakvizsgálat függvényében, az egyéb rizikófaktorok figyelembe vételével törtétnik. Ezek ismeretében lehet valóban magas vérnyomást igazolni, vagy kizárni, illetve a szükséges kezelést egyénre szabottan elkezdeni.